29 december 2010

A cruelty free mánia

Elég érzékeny témára lépek, ha az állatokon való kísérletezést hozom szóba. Egyrészt nagyon összetett téma, másrészt nagyon megosztja a bloggerek véleményét. Nagyon sok olyan blogger van, akinek otthon van az állata, de nem törődik ezzel. Mások pedig kutakodnak a polcokon, az interneten az olyan termékek után, amelyeket nem teszteltek állatokon. Én nagyon féltem a saját kutyusom és megszakad a szívem, ha látom, hogy bántanak egy állatot. Na de nézzünk mélyebben bele, ebbe a témába. Nem vagyok képben az orvostudományban, de nincsenek még olyan módszerek amelyekkel ki lehetne védeni az állatokon való tesztelést? Én nem tudom.
Azt tudom, hogy nem szeretném azt, hogy az én arcomon derüljön ki, hogy az adott termék káros rám, allergiás reakciókat vált ki a bőrömön. Én nem tudok mire jutni ezzel a témával. Nem tetszik, hogy bántják az állatokat, de ez lehet, hogy egy szükséges rossz, nem? Én is csatlakoztam a kezdeményezéshez, miszerint nem veszek ilyen termékeket, de nem fogom éj-nap alatt keresni csak a mentes cuccokat.
Akkor ne együnk csirkehúst, mert az is állatkínzás, amikor levágják. Akkor ne viseljünk olyan ruhákat, cipőket, amelyek bőrből vannak. Mert szintén állat kellett hozzá. De azok az állatok azért lettek tenyésztve, nem? Ismét leszögezem, hogy imádom az állatokat. Senki érzéseit nem szeretném megbántani ezzel a bejegyzéssel, az az egész lényege, hogy kíváncsi vagyok a ti véleményetekre. Olyanokat is kérek, hogy írjanak hozzászólást, akiknek a hátán feláll a szőr ezen téma hallatán, és olyanokat is, akik nagyon vigyáznak arra, hogy ne vásároljanak ilyen termékeket. Mindenki véleményére kíváncsi vagyok. Azért ne essünk egymás torkának :).

25 megjegyzés:

citromhab írta...

Kényes téma, számomra is. Eléggé odafigyelek arra, hogy csak olyan termékeket vásároljak, amiket nem tesztelnek állatokon. És kell utánajárás és figyelem, és néha nagyon csábító tud lenni egy-egy olyan termék, ami nincs fent a cruelty free listámon, de nekem a lelkiismeretem többet ér, amikor ránézek a kutyámra és a macskámra. Én sem értek hozzá túlságosan, de nem eredményesebb az állatokon való tesztelés, mint az alternatív módszerek használata, és ide bemásolom, amit találtam:
Számos alternatív módszert ismerünk, melyekkel helyettesíteni lehet az állatkísérleteket.
Címszavakban:
-sejttenyészet, sejtklónozás, anyasejtek
-audiovozuális elektronikus kísérleti szimuláció
-autopsia - post-mortem emberi tanulmányozás
-adatbankok használata
-klinikai és járványügyi tanulmányok embereken
-mikroorganizmus-tenyészet
-növényi szövetek és sejtek használata
-biokémiai metódusok
-számítógépes modellezés

Eszem húst, de csak halat, csirkét, pulykát és olykor disznót. Ezek az állatok haszonállatok, amiket a húsuk elfogyasztása miatt tenyésztünk. Ezzel nem azt mondom, hogy nem kell odafigyelni a bánásmódjukra, mert nagyon is oda kell és minél fájdalommentesebbnek kell lennie a leölésüknek is, de ezek az állatok a létszükségletünk kielégítését jelentik. Hordok bőrcipőt és táskát, de ezek (ha csak direkt nem mondjuk krokodilbőr csizmát akar valaki) a húsukért leölt és feldolgozott marha- ill. sertésbőrből készülnek, szóval csak az én bőrtáskámért nem halt meg egyetlen állat sem. Így az én lelkem nyugodt. Szőrmét nem hordanék, nem is fogok és inkább továbbra is a listámon szereplő nem tesztelő cégek termékeiből választok, mert ez nem nagy erőfeszítés. Amúgy állatkísérleteket többnyire kutyákon, patkányokon, macskákon és majmokon végeznek. Kutyák közül pedig a beagle a "legkedveltebb", mert nagyon magas a fájdalomküszöbe és emellé végtelenül jámbor is. Az én kutyám is beagle. Magyarországon létezik beagle mentő egyesület (nem tudom a nevét), akik a laboratóriumokból kiszabadított kutyusok nevelését vállalják, olvastam egy-két beszámolót tőlük, sokszor a kutyusok nem tudják, mi a fa, a fű, nem ismerik a különböző táplálékokat, félnek mindentől. Egy élőlénynek sem szabadna egy másik élőlény kedvtelései miatt meghalnia, a kedvtelés ugyanis nem létszükséglet. Számomra vannak olyan emberek, akiknek az élete kevesebbet ér az állatokénál, és ezt leendő szociális munkásként sem szégyellem. Most ennyi jutott eszembe, de ezt a bejegyzést biztos nyomon követem. :)

sunbeam írta...

Az szerintem még oké, hogy akinek ez fontos, figyel arra, hogy milyen termékeket vegyen. De az, hogy felborítja a pultot, hogy nekem igenis csak az kell, mert azt nem tesztelték állatokon, az már kicsit sok.

Viszont ha egy termék hozzávalóját tesztelik egy állaton, akkor azt felhasználják a többi terméken is. Nem?

Bogca írta...

Nem leszek népszerű szerintem :)
Születésemtől kezdve állatok között nőttem fel. Kutyánk, macskánk sosem volt, lakásban annyira nem kényelmes, viszont voltak minden más. Jelenleg egy patkány és egy hörcsög társaságában élem életemet, akiket imádok.
A véleményemet valószínűleg az is formálta, hogy közel 3 évig tanultam gyógyszerésznek, ahol természetesen volt szó gyógyszergyártásról, tesztelésről is.
Szerintem senkinek nem mondok azzal újat, hogy minden gyógyszerkísérlet első fázisa az állatkísérlet. Ha azon átment akkor jön az ember, önkéntes alapon (persze jó pénzért).
Láttam sok száz képet és videót (egyiket se bírtam sokáig) arról, hogy miket csinálnak az állatokkal, mikor pl sminktermékeket tesztelnek rajtuk. Nem szép látvány. A nyuszikat pl nagyon szeretik mert nem tudják szegények becsukni a szemüket csak ha nagyon mély álomban vannak, ezért tökéletes alanyos szemtermékek tesztelésére.
Az biztos, hogy jelen technológiánál (lehet, hogy a nasa már tud többet is, de ők mindig 10 évvel előttünk vannak - vagy mi kullogunk utánuk 10 évvel?) nem megvalósítható, hogy ugyanolyan hatékony teszteredményeket érjünk el egy szintetikus, vagy laboratóriumi körülmények között összerakott sejtkupacos teszten, mintha élőlényen néznék a reakciókat. Vagy pl egy halott ember bőrén nyilván nem lesz ugyanaz a reakció mint egy élőén.
Azok a cégek, akik "cruelty free" logóval rendelkeznek, veszik az információt olyan cégektől, gyáraktól, akik tesztelnek állatokon. Nem adhatnak ki olyan dolgot a kezükből, amitől bárkinek baja lenne, óriási pereket lehet vele nyerni. Tény h a smink "luxustermék", de szerintem akkor sem kell megkövezni azokat akik állatkísérleteket végeznek. Ha nem lenne senki aki tesztelné a termékeket, akkor nem lehetne kapni a cruelty free dolgokat sem. Ők is szerzik valahonnan a biztonságos alapanyagok listáját.
A ilyen képmutatós dolog amit nem szeretek az a vega aki bőrcipőt hord pl. Citromhab is írta, hogy ezek az állatok amúgy is erre vannak tenyésztve, minden részüket felhasználják. Azzal egyetértek, hogy nem kéne őket olyan mostoha körülmények között tartani, mint amilyen állapotok néhány helyen vannak, de MINDEN része fel van használva az állatoknak. Bőréből cipő, táska, csontot is eladják levesnek, velőnek, zsírja hasznosítható, vére megy hurkába, amit nem lehetne megenni kifőzik és lesz belőle zselatin.
Ha nekem kéne puszta kézzel megölnöm az állatokat lehet vega lennék. De akkor a cipőm se lenne bőr.
Az ember mindenevő, olyan a fogazata, olyan az emésztése. Én olyan ember vagyok, aki úgy gondolja, hogy jó ha vannak az embernek elvei, de akkor legyen következetes. Ha cruelty free smink van a szemén, akkor ne aszpirinezzen hanem igyon egy csésze gyógyteát. Ha meg kapkodja be a gyógyszert minden szarra erős képmutatás nem megvenni egy rimmel vagy mittomén milyen terméket csak azért mert szegénykispatkány/nyuszi/egér/kutya.

sunbeam írta...

@Bogca: Lehet, hogy nem leszel népszerű, de nagyon sok igazságot mondtál.
Nem is tudtam, hogy gyógyszerésznek tanultál, de jó olvasni egy olyan hozzászólását, aki találkozott ténylegesen ilyenekkel.

Én azt megtudnám tartani, hogy figyelek a termékekre amit veszek, de azt nem, hogy ne vegyek fel bőrcipőt, ne használjak Aspirin maszkot. Önző vagyok, de azért inkább használok olyan cipőt, ami nem ázik be, mert nem akarok beteg lenni. Stb...

Coup de Foudre írta...

Nem vagyok elszánt vega sem Greenpace aktivista és nem csapkodom a pultot sem, hogyha nincs olyan sminktermék a drogériában, ami cruelty free, inkább csendben távozom és keresgélek tovább máshol. Senkit nem akarok megtéríteni, csak elmesélem azt, amit tudok, ha valakit érdekel, aztán a személyre bízom a döntést. Soha senkit nem vertem meg azért, mert számomra tiltólistás termékeket vásárolt, sőt családtagomat se gyűlöltem meg emiatt. Számorma ez ugyan olyan fontos kérdés, mint a Földünk védelme, és ugyan tudom, hogy az emberek nagy része tesz a környezet-, és állatvédelemre, én akkor se lennék képes belenyugodni ebbe, mert a lelkiismeretem nem engedi (ugyanúgy, ahogy az emberi butaság is idegesít, mégsem butulok hozzá, mondván, hogy "úgysem tudok mit tenni ellene"). Én nem értek egyet azzal, hogy az állatkísérletek bármilyen eredményre vezetnének, elvégre egy patkány mégiscsak patkány és nem ember. Igen, hasonlóságok vannak (mint, ahogy pl.: a disznó szíve is nagyon hasonlít a miénkre, mégse lehet azt mondani, hogy emberi szív), de ugyanakkor eltérések is, és a mi szervezetünkre nézve ezek az eltérések nem éppen lehetnek pozitívak egy kozmetikai szer használata közben. Az élelmezésre szánt állatok tartásával sem vagyok megelégedve, én másképp csinálnám (kiengedném őket a szabadba, stb.), de nem az én felfogásomhoz igazodnak az emberek, és ha már ebbe a fajta születtem, ezt el kell viselnem. Annyit tudok tenni ezen ügy érdekében, mivel hamarosan elköltözöm Európa más területére és az ottani élelmezési szokások előttünk járnak, hogy olyan húst veszek, amin fel van tüntetve, hogy az állatot emberséges körülmények között tartották életében. A nagymamám is tartott csirkéket a hátsó telken, nagyon jól éltek azok a csirkék, volt területük kapirgálni, kukoricát ettek és igen, levágták és megettük őket. Köztük játszottam gyerekkoromban, mégis tudtam, hogy őket megesszük, de ugyanakkor tudtam azt is, hogy nem bánnak velük embertelenül, haszonállathoz képest nagyon jó életük van és az ő húsuk kell a mi mindennapi életünkhöz, viszont hölgyeim úgy érzem, smink nélkül túl tudnánk élni évezredeket is, ennél fogva kutya kötelességemnek érzem, hogy olyan terméket válasszak, amit nem teszteltek állatokon. És jelentem semmi, de semmi bajom nem lett ezektől a termékektől. A bőrtáskához/cipőhöz meg annyit még, hogy ha már le kell vágni egy állatot, akkor legalább minden részét próbáljuk felhasznosítani - azon felül, hogy nincs bőr táskám/cipőm. (Olyan indiánosan, akik a bölénynek minden porcikáját felhasznosították, de jött a fehér ember és a bölény nyelvéért csordákat irtottak ki. Ugyan mindkét esetben meghal az állat, de különbség akkor is van. Szerintem.)

sunnysideup írta...

Először is, szupi az új design:)
Másodszor, Bogca, nagyon tanulságos volt a hozzászólásod.
Én se tudok nagyon mit kezdeni ezzel a témával. Van két gyönyörű kutyusom, és nem tudnék kutyatartás nélkül élni. Meg van macskám is (bár vele nem olyan jó a viszonyom:)). Megszakad a szívem, ha állatkínzásos hírt olvasok, ha az animal planeten állatmentőket nézek. Képtelen lennék szőrmét hordani. Ugyanakkor eszem húst, beveszem a gyógyszert, ha rosszul vagyok, ha épp megtehetem magamnak, akkor bőrcipőt veszek. És megveszem az állatkísérletes sminkeket, ha megtetszik valami. DDe ettől ugyanannyira szeretem az állatokat, és ugyanúgy rajongok a kutyusaimért, és nagyon utálom, amikor valaki elvitatja ezt tőlem (pl. Karafiáth Orsolya, amikor kifejti, hogy aki eszik húst az nem is szereti az állatokat...). Amikor sminket veszek, örülök, hogyha cruelty-freet vettem, de ez csak egy plusz, magában a vásárlásban nem befolyásol. Valahogy - és szerintem az emberi agy alapvetően így működik - el tudom távolítani magamtól a szívszorító érzést, ki tudom zárni a gondolataimból (illetve ez ösztönös), amikor az érdekeim azt kívánják. Ez olyan, mint amikor a rasszista kizárja a gyűlöletét, mikor a kisebbségi barátjáról van szó (bár ez hülye hasonlat volt, de ez jutott csak eszembe). Még sose láttam videót arról, hogy a sminkeket hogy tesztelik, de lehet, hogyha látnék, akkor többé nem tudnám megvenni. Illetve hogyha tudatosan az állatokra gondolnék vásárlás közben. Lehet, hogy a jövőben átállok cruelty-freere én is, egyelőre viszont nem megy, de tisztelem azokat, akik erre figyelnek. Hű, csak egy mondatot akartam írni, ehhez képest hosszú lettem:)

Coup de Foudre írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Coup de Foudre írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
sunbeam írta...

@ Coup de Foudre
Nekünk is van csirkénk az udvarban, hatalmas területen kapirgálnak. Mi pedig szinte csak csirkét eszünk. Disznó húst akkor, amikor anyum nővéréjék disznót vágnak.

Coup de Foudre írta...

Blogger megviccelt, de korrigáltam :) Sajnos én láttam, hogy miket művelnek velük és nem tudom, én furám működöm, van bennem egy igen erős ellenérzett az ember, mint faj iránt, ez van. Ez azt jelenti többek között, hogy az állatok előkelőbb helyen vannak kicsi szívemben, mint az emberek, úgy értve, hogy az embernek megadatott a gondolkodás és az olyan döntések hozása, ami kihat az egész rendszerre, amiben élünk, mégis képtelen ezt felfogni, önző, pusztító faj. Az állatoknak ez a szabad akarat, ez a gondolkodás, döntéshozatal nem adatot meg. Mi vagyunk a felelősek értük, az egész otthonunkért (planéta fogalmában), mert mi vagyunk a nagyobbak, okosabbak (akiknek testvére van biztos sokszor hallották ezt szülőktől). Úgy érzem, hogy nem vagyunk képesek felnőni ehhez a felelősséghez, viszont az eszünk vág, mint a borotva és ez sajnos nem egy jó kombináció. Ahogy a saját blogom ezzel foglalkozó bejegyzésében is megemlítettem, milyen alapon böktünk rá az állatokra, hogy "te jó leszel arra, hogy fájdalmat okozzak neked, csak azért, mert magamnak jót akarok, de te szenvedni fogsz és belehalsz?" Van két patkányom, párom szerint enyhén elfogult vagyok velük, meg a patkányokkal eleve, de nem tehetek róla, ez két kis vacak olyan, mintha a gyerekeim lennének. A saját gyerekedet sem löknéd oda, hogy kísérletezzenek rajta, igaz? És az állatok úgy összességében olyanok, mint a gyerekek. Senkire sem akarok mutogatni, egyszerűen csak nem értem, hogy ki, mikor és hogyan állította fel a prioritási sorrendet, hogy az ember az első (miért?) a többieket meg tiporjuk el? Szerintem többek között az állatkísérletek is ezen a gondolkodásmódon alapszanak. Ha valaki ezt elmagyarázná nekem...

Coup de Foudre írta...

@sunbeam

nincs ezzel semmi baj, sőt, örülnék, ha mindenki így tartaná a haszonállatát, de én az eu-s tartási követelményekkel enyhén szólva sem tudok egyet érteni.

Fanni írta...

Én igazából sosem nézem, h az adott cég tesztel, vagy nem, mert mint előttem elmondtátok sokan, gyógyszereket szedek (napi szinten sajnos többfélét is), bőrcipőm is van, és mindenféle húst megeszek...így számomra képmutatás lenne, ha sminkben annyira figyelnék rá. Ezzell szemben persze imádom az állatokat, nemrég hetekig kerestem gazdát 9 kutyának, van macskám, voltak tengerimalacaim...és nem hiszek abban, hogy egy állat meghalhat azért, mert bőrcipőnek tenyésztették.
Sajnos nem szép dolgok ezek, de okoljuk az ősembereket, akik ezt elindították...mert ez ott kezdődött.

Fruh írta...

nem egyszerű téma az biztos... én is imádom az állatokat, de soha nem fordítok figyelmet arra, hogy egy cég tesztel-e állatokon vagy sem. sajnálom őket, de szerintem elkerülhetetlen, mert nincs más módja... hacsak nem embereken, de azt meg ki vállalná?

http://breakfastatfruh.blogspot.com/

Lucacica írta...

Sziasztok!
Nem olvastam végig mindenkiét, de egy valamit azért ne felejtsünk el. Én is szeretem az állatokat, van is otthon, vidéken élek faluban szóval volt nálunk állat hobbiból és haszonból is.
Megértem azokat akik "felborítják a pultot", de az íróval egyetértek abban, hogy valamilyen szinten szükséges rossz is.
Hiszen, ha belegondolunk, az orvostudományban is, az összes transzplantációs műtétet először állatokon végezték el (főként majmokon pl agy és szívátültetést.) És ezek a kísérletek miatt tudnak anyni életet megmenteni.

Tanulságos, hogy felhoztad a bőrcipő-hús témát is. Elgondolkodtató, de így karácsony után kicsit lelombozó téma.

evil-she-devil írta...

igyekszem odafigyelni rá, hogy miket veszek persze nem annyira egyszerű mint annak aki nem figyel rá oda. azzal is tisztában vagyok, hogy az állatokon nem tesztelő cégek veszik az információt az állatokon kísérletező cégektől.. őszintén örülnék annak ha egy cég foglalkozna ezzel és az összes többi cég megvenné az info-t..mert szerintem az nem állapot, hogy az állatkísérleteknek majdnem a fele a szépségipar miatt van. a másik felén osztozik a gyógyszeripar, hadászati tesztek... nekem ettől fordul fel a gyomrom. meg az igazi szőrmétől..szívesen végignézetnék egy videót az állat élve megnyúzásáról (mert ugye akkor kevésbé hullik ki a szőr és szebb lesz) azzal az emberrel aki szeret ilyeneket hordani. ez nem más mint kegyetlenség és hibásnak tartom a gyártót és a vevőt is.. mert az én véleményem szerint van egy határ amit már nem ér meg egy adott termék. velem is előfordult, hogy véletlen olyan terméket vettem ami volt állatokon tesztelve, nem borult el rajta az agyam, nem érzem magam mániákus állatvédőnek, de ha van lehetőségem egy kis odafigyeléssel tenni valamit ezügyben akkor megteszem. emellett a legjobb, hogy még az állatkísérletes cikkem előtti cikkekbe imádnak belekötni az emberek, hogy vettem valamit amit állatokon teszteltek.. lehet túl sokat olvastam és nézelődtem az állatkísérletes témában, mindig eszembe jutnak a téma hallatán a látottak :S

bettynova írta...

Én ezzel nem leszek népszerű, de én egyáltalán nem veszek olyan sminkcuccot, ami állatokon tesztelt.
Nálam ez a legfontosabb szempont, ha tesztelt, egyáltalán nem veszem meg. Szerencsére, mielőtt tudtam volna mik a tesztelős márkák valahogy megérzésből főleg olyanokat vettem, ami cruelty free. Szóval nekem úgymond, semmiről sem kellett lemondanom.
Igyekszem háztartási vegyi áruból is olyat venni, ami nem tesztelt állatokon. Nem hordok bőrcipőt, nincs bőrtáskám vagy bőrkabátom sem. Csirkét és pulykát eszem, disznót vagy marhát, bárányt stb. nem. Csirkéből és pulykából, sőt tojásból is csak háztájit fogyasztok.
Nem érzem képmutatásnak a húsevést. Én csak megpróbálom az általam okozott állatkínzást a lehető legminimálisabbra csökkenteni.
Nem ítélem el a húsevőket, azokat sem, akik tesznek rá, hogy cruelty free vagy nem a sminkkészletük. Csak annyi, hogy nekem fontos.
Szerencsére nem vagyunk egyformák, mindenki a saját lelkiismerete szerint döntsön, de rólam tudni kell, hogy én már 12 évesen is azért vettem visszaváltható üveges kólát, hogy ne szennyezze a környezetet a PET palack :-D

Viló írta...

Tényleg kényes és nehéz téma. Végigolvastam a hozzászólásokat, érdekesek voltak, és mindegyikben volt igazság.
Én speciel teljes mértékig az állatkínzás ellen vagyok. Szerintem is szörnyű, hogy a szépségipar miatt van szükség az állatkísérletek felére, mert tulajdonképpen luxus, és az emberi önzőség netovábbja erre tenyészteni azokat az állatokat. Viszont, ha belegondolunk abba, hogy pl. a gyógyszeriparban mindenképpen szükséges... márpedig azokat le kell tesztelni, nehogy már egy súlyos betegen derüljön ki, hogy valami nem stimmt a gyógyszerével, meg a kellemetlen mellékhatásokat is ki kell küszöbölni (volt, hogy a köhögéscsillapító felpörgette a pulzusomat, egész nap remegett a kezem és rosszul voltam, hát kösz). Én nem mondom, hogy ezen az alapon bele lehet törődni az állatkísérletekbe, de azok akkor is lesznek, ha az égadta világon senki sem vásárol állatokon tesztelt sminkcuccokat.
A húsevés és a bőrcuccok hordása meg egy kicsit talán más kérdés, szerintem legalábbis. Szép dolog meggyőződésből vegetáriánusnak lenni, de mesélte egyik barátnőm (aki vega, de csak mert szimplán nem bír húst enni), hogy találkozott olyan vegetáriánus családdal, ahol a hatéves kislány életében nem evett még húst, és erre a szülei büszkék is voltak... azért ez nem normális. Én hordok bőrruhákat, megeszem a csirke, pulyka, marha húsát, mert erre vannak tenyésztve. Inkább az háborít fel, ahogy tartják azokat az állatokat: hogy nulla helyet nem biztosítanak a baromfiknak, hogy tömik a libát, mert úgy finomabb a húsa, etc.
Na meg az egzotikus és szigorúan védett állatok leölése, a különböző luxuscikkekhez meg szuvenírtárgyakhoz. Ezen én nem tudom túltenni magam, hasonló az is, amikor pl. a cápát kifogják, levágják az uszonyát a leveshez, aztán még élve visszadobják az állatot. A "sportként" űzött vadászatot is elítélem, mert max akkor lenne sport, ha az őznél is lenne puska...
Szóval azt akarom kihozni az egészből, hogy annak, amit az emberiség az állatokkal művel, vannak felháborítóbb és igazából haszontalanabb formái is, mint az állatkísérletek. Az is szörnyű dolog, de tulajdonképpen szükséges rossz. Szerintem. Ja, és sunbeam, tök jó, hogy felhoztad a témát, nekem tetszik, hogy sminkes bloggerként nem veszel olyan termékeket, amiket állatokon teszteltek, mindenképpen példamutató, meg az is klassz, hogy kíváncsi vagy az olvasóid véleményére :)

sunbeam írta...

@Viló: azon mosolyogtam egyet, hogy "max akkor lenne sport, ha az őznél is lenne puska..." Pedig igaz :)

Én amióta láttam ezt a cruelty free kezdeményezést, azóta nem vásároltam ilyen cuccokat. Ja, de. Egyszer.
Úgy vagyok vele, hogy valamilyen szinten tényleg képmutatás lenne tőlem, ha mániákusan keresném az ilyen cuccokat, miközben eszem a csirkehúst, felveszem a meleg bőrcipőm, Aszpirin maszkot használok, csak, hogy nekem jó legyen.
A sminkcuccokkal úgy vagyok, hogy örülök, ha olyan terméket vettem, amit nem teszteltek állatokon, viszont tudom, hogy ők is megvették az infót valakitől, és emiatt a másik cégre mutogatunk, hogy őőő bezzeg letesztelte állatokon. Én tudom, hogy nem lennék arra képes, hogy 100%-ban figyeljek arra, hogy úgy védjem az állatokat, hogy nem fogyasztom/vásárolom a "belőlük" készült termékeket.
Megszakad a szívem, ha látom, hogy az utcán vki megveri a kutyáját. Sosem néztem még állakínzós videót, de soha nem is fogok. Nem tudnám végig nézni.
Akik kiskoruk óta ilyen életet élnek, hogy tudatosan figyelnek arra, hogy ne fogyasszanak állatokon kipróbált/tesztelt termékeket, azokat pedig becsülöm a kitartásuk miatt. De sajnos igaza van annak, aki azt írja, hogy emiatt nem fog megváltozni az állatokon való tesztelés száma. Ugyanis amíg az emberek vásárolnak ilyen luxustermékeket, addig lesz tesztelés. És nem abba az irányba haladunk, hogy ne vásároljunk szépségápolási termékeket. Megveszem azokat, amelyeket nem teszteltek állatokon, de tudom, hogy ők is megvették az információt valakitől.

sunbeam írta...

Ja és még egy dolgot szerettem volna. igazi nagy közhely amit most írok, de ha már csak a környezetemben, a saját életemben tudok 1-2 kicsi dologgal hozzájárulni ahhoz, hogy valami - talán - jobb legyen, akkor azt igyekszem megtenni. Ám nem minden áron.

Coup de Foudre írta...

Az hiszem elmondható, hogy nincsenek köztünk vad, festékleöntős "rohadj meg, hogy ezt megvetted" emberek és ez jó. Az is elmondható, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy nem ő fogja megváltani a világot, mert nem vesz igazi szőrmét/tesztes sminket/vegyszert. És az is jó, hogy nem lett ebből ujjal mutogatós, anyázós vita. És végül: leszűrhető, hogy mindezek tudatában az emberek a saját lelkiismeretükért/hitükért teszik, amit tesznek a realitás talaján maradva, illetve azok, akik tesztes termékeket vesznek, tudják, hogy tesztesek, tudják, mit csinálnak az adott cégek tesztelés címén, elgondolkodtak rajta és hoztak egy döntést, amit felvállalnak, nem vakon mennek a reklámok illetve az éppen aktuális trend után (ugyanez szerintem jó a márkák kérdésben, hogy nem azért veszitek/ük meg a MAC-et, mert menő a márka, hanem mert jó.) Szerintem ez mind jó.

citromhab írta...

Csak pár kis apró megjegyzésem lenne, nem borítom fel a pultot, ha nincs cruelty free termék rajta :), és tudom, hogy a gyógyszeriparban is végeznek állatkísérleteket, de csak a legszükségesebb esetben nyúlik gyógyszerhez, valamint ez olyan terület, ami a létszükséglethez tartozik nálam, hiszen vannak olyan emberek, mint pl. drága jó nagymamám, akiknek naponta 15 tablettát kell szedniük az egészségük miatt. Én a saját elveimhez ebben az évben is tartom magam, mert számomra ez fontos, és nem érzem, hogy képmutató lennék. Boldog új évet mindenkinek!

Lillus írta...

Direkt úgy írom ezt a bejegyzést, hogy nem olvasom el az előttem írt hozzászólásokat.
Lassan negyedik éve élek boldog vegetáriánusként és számomra nagyon fontos, hogy úgy éljünk, úgy bánjunk másokkal ( legyen az ember vagy állat), ahogy nekünk is jól esne. Állatokon tesztelni szerintem olyan, mintha foglyokon próbálnánk ki bizonyos összetevőket. És azt sem tesszük....Hát akkor az állatokkal miért? Rászolgáltak? Nem.
Véleményem szerint vannak határok: csak azért, hogy egy hölgy szeme szebben csillogjon ne egy nyúl, macska vagy kutya szenvedjen.
Ma már létezne alternatív tesztelési módszerek, melyekkel el lehet kerülni a felesleges kínzást.
Én is próbálom kizárni mindennapjaimból azokat a termékeket, melyek nem cruelty freek, de véleményem szerint nem itt kezdődik a tudatos életmód, hanem ott hogy nem eszünk meg több kiló húst hetente, nem vedeljük literszám az alkoholt, nem szemetelünk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem pazaroljuk a vizet...
Elnézést a hosszú bejegyzésért, de ez a téma mindig érzékenyen érint :)

Lillus írta...

@sunbeam: "Ja és még egy dolgot szerettem volna. igazi nagy közhely amit most írok, de ha már csak a környezetemben, a saját életemben tudok 1-2 kicsi dologgal hozzájárulni ahhoz, hogy valami - talán - jobb legyen, akkor azt igyekszem megtenni." hiába közhely, de pont EZ a lényeg. Nagyon sokan még arra sem képesek, hogy - akár saját egészségük érdekében - ne heti 21x egyenek rántott húst. Sok kicsi sokra megy elv alapján sokkal előbbre lennénk, ha mindenki legalább egy icike picikét odafigyelne ezekre a dolgokra.
A másik pedig ami nagyon fontos, hogy minden MAGÁNAK alakítja a szabályrendszerét. Csak azért nem fogok senkit rossz embernek tartani, mert eszik húst, vagy L'oreal termékeket használ.

Bogca írta...

"Csak azért nem fogok senkit rossz embernek tartani, mert eszik húst, vagy L'oreal termékeket használ."
Ez nagyon fontos, és ezért utálom a harcoló vegákat akik osztják a húst is evőket, hogy mégis mit képzelnek magukról. Volt szerencsém étteremben úgy húslevest enni, hogy a mellettem lévő folyamatosan hullateának hívta és mondta h mekkora gusztustalan. Legszívesebben odabasztam volna h mit képzel magáról.
Nem tudom nézitek-e a Boardwalk Empire-t, abban volt egy nagyon tanulságos mondata a főszereplőnek: "Mindenki annyi bűnnel tud együtt élni, amennyit el tud viselni a lelke." Ezzel most nem azt mondom h húst enni bűn, isten ments. Csak mindenki döntse el maga, mit tesz és mit nem, ez a saját dolga, és ne akarjon megváltoztatni azért valakit, mert a saját értékrendjének az lenne jó. A másik embernek meg más az értékrendje.
Ugyanemiatt utálom a vallási tukmálókat. Ha én akarok hiszek ha nem nem, hagyjon békén mindenki aki rám akarja erőltetni a saját dolgait.

Via írta...

A bőrcuccokkal sajna nem is az állat része a gond, hanem hogy a bőrgyárakban dolgozók (pl. Etiópiában, ahonnan a luxus olasz cégek táskái kerülnek ki) napi 8 óra kemény fizikai munkát végeznek kb. 300 Ft-nak megfelelő bérért borzalmas körülmények között - ne egy olyan szép kedves tiszta gyárat képzeljétek el, mint amiket itthon láttok, hogy kik csomagolják a Mikulásokat a szalag mellett - és már az is elég idegölő meló...
A bocik részéről csak annyit, hogy sajnos ez nem egy ilyen szép folyamat már, mint régen falun volt, hogy van egy darab tehénke, és akkor annak mindenéből készül valami. A bőrgyáraknak saját mészárszéke van, és oda kifejezetten azért viszik a teheneket, hogy bőr legyen belőlük, a hús nem érdekes. Szóval ez nem egészen úgy megy, hogy tehén be, steak meg táska ki, és kész.
Itt megnézhetitek a cikket, ami arról a dokfilmről szól, amiben ezt tárgyalják (semmi véres nincs a cikkben - a dokfilmben volt): http://www.bbc.co.uk/programmes/b00s7xwb

Az ilyeneknél is fokozottan érvényes tehát, hogy helyi bőröshöz érdemes menni, aki nagy valószínűséggel falusi bácsitól vette a bőrt, aki utána tényleg megette a hurka-kolbászt. Vagy nem kell bőrt venni. :)

De most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ha a bőripar nem lenne, az a sok száz etióp még ennyit se tudna keresni. Úgyhogy csak azt lehet tenni, hogy lobbizunk a dolgozók jobb fizetéséért (hogy ne a G meg a D&G nyúlja le a pénz nagy részét, és tényleg nem kéne sok, csak mondjuk hogy 300 helyett 500 Ft-ot kapjanak 8 órára), aztán ha ez megvan, utána aggódhatunk a bocikért is. De ez már sajnos rég nem arról szól, hogy szegény bocika (mondom úgy, hogy 3 éve vega vagyok és kerülöm a bőrcuccokat).